A máriaremetei kegyhely története
A XVIII. század közepén a Duna forrásvidékéről Hidegkútra telepedett egy fiatal nő, Thalwieser Katalin. Magával hozta a szülőföldjéhez közeli híres Einsiedeln-i Apátság (Svájc) ősi Mária-kegyszobrának képi másolatát. A képet a község határában egy útszéli fára függesztette, ahova ő és mások imádkozni jártak. A kép előtt elmondott imák meghallgatásra találtak. Közülük kiemelkedik egy megvakult budai asszonynak, Forstmárnénak az esete, aki visszanyerte látását. A terület földesura, Terstyánszky Ignác a csoda helyén a kép számára előbb fa- majd kőkápolnát építtetett. Ez utóbbit 1808-ban szentelték föl. A zarándokok nagy száma azonban hamarosan nagyobb templom építését tette szükségessé.
1879-ben dr. Pauer János székesfehérvári megyéspüspök kezdeményezésére megalakult a Máriaremetei Boldogasszony Kápolna Egylet. Ennek buzgólkodásából épült fel neogótikus stílusban a kegytemplom, melyet 1899. október 1-jén Steiner Fülöp megyéspüspök szentelt fel Kisboldogasszony tiszteletére. 1907-ben X. Piusz pápa teljes búcsút engedélyezett a templomhoz zarándoklók számára a szükséges feltételek teljesítése esetén. 1928-ban a kegytemplomot a szervita rend vette át, akik 1950-ig látták el a hívek lelki gondozását. Ennek emlékét őrzik a templomkertben a Hétfájdalmú Szűz domborművei.
A Szeplőtelen Fogantatás Lourdes-i jelenésének 100. évfordulóján, 1958-ban a pápa Mária-évet hirdetett. Ebből az alkalomból Pierre Théas, Lourdes és Tarbes püspöke Máriaremetének a Lourdes-i Szűzanya szobrát ajándékozta. Ez a szobor a templomkertben a szabadtéri oltáron, egy onnan származó sziklán áll. A környék benépesedése következtében Máriaremete 1970-ben plébániává alakult. 1980-ban készült el a templom mellett a plébánia épülete.1991-ben II. János Pál pápa a remetei kegytemplom számára a megtisztelő “basilica minor” címet adományozta. 1993 óta az egyházmegyei határok átrendezése következtében Máriaremete az Esztergom-Budapesti főegyházmegye fennhatósága alá tartozik.
A bazilika ma is szívesen látogatott Mária-kegyhely, ahova elsősorban a Fővárosból, de az egész országból, sőt külföldről is érkeznek zarándokok, hogy testi-lelki vigaszt és gyógyulást találjanak a Szűzanya közbenjárására a mindenható Istennél. A remetei Szent Szűzbe vetett bizalmat, az imameghallgatások nagy számát bizonyítja a templom külső lábazatát körülfogó közel 3000 márványtábla. Kár, hogy az egyes esetekről jegyzőkönyvek nem készültek, mindössze néhány olyan történést jegyeztek fel, amikor a csodás gyógyulás ténye nem kizárható.
A kegytemplom belsejét jelenlegi formájában 1963-64-ben alakították ki dr. Bardon Alfréd műegyetemi tanár tervei szerint. A templom festését Takács István mezőkövesdi templomfestő tervei alapján Papp László és Fiai cége végezte. A diadalív freskójának témája a magyar nép hódolata a mennybe fölvett Szűzanya előtt. Tetején a „Napba öltözött Asszony” látható. Jobbján térdel Szent István, első magyar király, aki országát a Szűz Mária
oltalmába ajánlotta. A freskó a magyar történelem kiemelkedő alakjait vonultatja fel, közöttük szenteket, boldogokat és híres egyházi személyiségeket. Külön hangsúlyt kap a nándorfehérvári diadal emlékét idéző déli harangszó, amely a magyar hősiesség és máriás áhítat világra szóló emléke.
1968 óta a kegykép a főoltáron látható. A szentély fiókboltozatai a hét szentséget ábrázolják szimbolikusan. A kereszthajóban a “Bűnösök menedéke” és a “Betegek gyógyítója” nyert jelképes ábrázolást. A főhajó nyolc fiókboltozatában a Szűzanya különböző megszólításai kaptak művészi kifejezést. A stációs domborműveket Bicskei István fafaragó mester készítette körtefából. A templom orgonája, a szenteltvíztartók és a padok eredetileg a budai vár Szent Zsigmond kápolnája részére készültek. I. Ferenc József magyar király hozzájárulásával kerültek Máriaremetére. A színes üvegablakok még Róth Miksa műhelyében készültek.
A falakat alul vörös márványtáblák borítják. A szentély leckeoldalán a remetei litánia szövege, míg az evangéliumi oldalon máriás fohászok olvashatók. A Szent Kereszt körül a szenvedésről, a kereszthordozásról és a megváltásról találunk röpimákat. Vele szemben, a Pietà szobránál a Fájdalmas Anyához szóló fohászokat olvashatunk. A kereszthajó nagy márványtábláin dr. Prohászka Ottokárnak örök szép gondolatai kerültek bevésésre. A főhajó márványtáblái a templom építéséhez anyagilag hozzájárulók neveit örökítik meg.
A templom főbúcsúja Kisboldogasszony ünnepe, melyet ünnepélyes külsőséggel a megelőző vagy azt követő vasárnapon tartanak meg. Kiemelkedik még a Szentháromság-vasárnapi és Nagyboldogasszony ünnepi búcsújárás.